6. Rész Kibékülés

-Mi a baj?-nézett rám ilyedt tekintettel Niky, ahogy megtorpantam az ajtóban.
-Azt hiszem, valamit még nem mondtam el-sütöttem le a szemem, és közben alaposan elvörösödhettem. Szerencsére a többiek mind elvoltak foglalva a veszekedéssel, és senki nem vett észre minket.
-Oh, basszus.-esett le Nikynek.-Legalább Niall a 'szerencsés'?
-Nem-ráztam meg a fejem, még mindig a földet bámulva, és suttogtam:-Lou.
Azon törtem a feje, hogyan tűnhetnék innen el a lehető leghamarabb. Ám hirtelen kissé elvesztettem az egyensúlyom, és meg kellett kapaszkodnom az ajtóba. De az megnyikordult, és minden szempár rám szegeződött.
Most már tényleg itt az idő, hogy elrohanjak, amerre látok. Épp indultam volna, mikor megláttam Wendy kisírt, kétségbeesett szemeit, aki odarohant hozzánk, és zokogva a nyakunkba borult.
A srácok száját 'Ő meg ki?' és hasonló kérdések, felháborodások hagyták el.
-Megcsalsz, össze-vissza hazudsz, egy vadidegent behozol a házunkba, és a nyakába borulsz?!-üvöltötte Niall.
Ekkor Wendy elengedett, és én megpróbáltam egy 'Várj egy picit!' kérést intézni Niallhoz, de nem hatotta meg. Közben volt néhány másodpercem körbenézni. Valószínűleg a nappaliban állhattunk, de én inkább az arcokat keresgéltem. Velem szembe állt Niall, 'kissé' feldúlt lelkiállapotban. Mögötte balra Zayn és Perrie álltak egymás mellett, tőlük nem messze Liam. Nialltól jobbra állt Harry és Jesy, Lou közvetlen Niall mellett, Wendy és Niky pedig tőlem jobbra. 2 szempár kivételével mind rám szegeződött, ez a kettő pedig Jesy-é és Harryé volt, akik egymást nézték, és Jesy gondolom engem 'mutatott be' a barátjának. Egy röpke másodpercig átfutott az agyamon, hogy Lou egyedül áll. De hirtelen elhallgatott Niall, így nem gondolkodhattam ezen tovább, és nem is ezért vagyok itt. Ekkor megszólalt Loui:
-Hello! Én azt hiszem, sejtem a szitut. Te vagy Sára, Wendy új barátnője. Jól gondolom?-tapintott rá a lényegre.
-Sziasztok! Igen, így van-válaszoltam kissé remegő hangon.- Én vagyok Sára, tegnap költöztem ide, és ne haragudjatok, hogy csak úgy besétáltam a házatokba. Niky kért meg, hogy segítsek Wendy helyzetét tisztázni-nyílt meg a szavam.
-Niall! Mostmár megnyugodhatsz, igazán ideje lenne.-mondta Loui a barátjának.-Szépen kérj bocsánatot Wendytől!
-Nos, hát ha tényleg így áll a helyzet...-fogott hozzá mondandójához az ír tag-Wendy, szeretnék bocsánatot kérni! Lehetetlenül viselkedtem! Nem tudom hogy történhetett ez!
-Nekem van egy tippem! Szimpán féltékeny voltál.-mosolygott Liam, úgy, hogy csak aki a közelében állt, az hallotta.
-Nagyon kérlek, ne haragudj!-fejezte be a bocsánatkérést Niall.
-Lehet rád haragudni?!-ugrott szerelme karjába Wendy, most már örömkönnyektől nedves arccal.
Niky is odaszaladt Liamhez, és minden pár megölelte egymást, Louval pedig egyedül maradtunk. De ő hamar feltalálta magát, és engem kapott a karjai közé.
-És egyszer nekem is van párom!-mondta nevetve. Rettenetesen igyekeznem kellett, hogy ne ájuljak el abban a pillanatban.